Kilbegganból Bill, a Youth Centre managere, vagyis a főnököm
vitt el kocsival Tullamore-ba a házhoz, ahol lakni fogok a következő egy évben.
Itt találkoztam Ruttal, Robertával és Silviával. Rut egy spanyol lány, aki a
projekt másik EVS önkéntese, vele lakok közös lakásban egy évig. Roberta a ház tulajdonosa, Silvia pedig szintén egy spanyol lány,
aki egy újságírói ösztöndíjjal van itt a következő hat hétben, ő Roberta
lakásában lakik. Egy kis ismerkedős beszélgetés közben befutott Laia is, aki
Roberta unokáinak lesz az au-paire a következő hónapokban (szintén spanyol),
bár ő egy másik közeli településen lakik, de épp akkor jött át Robertához a
családja, így jött velük ő is. Nagyon kedves volt mindenki már az elején, de ez
amúgy is jellemző volt eddig szerencsére mindenhol, mióta itt vagyok
Írországban.
 |
| A ház udvara |
Egy óra beszélgetés után elmentünk négyen (Laia, Rut, Silvia
és én) sétálni a városba, ami nagyon kis pofás, barátságos 15.000 fős
város, de azért itt nem azt kell elképzelni, amit Magyarországon egy 15.000 fős
város jelent. Egyrészt Tullamore egy megyeközpont (Írországban 32 megye van),
van pl. plázája, amiben 3D-s mozi is van, de van itt egy csomó pub meg diszkó is, uszoda, kórház, a város
szélén pedig egy nagy Tesco, mellette Aldi, és még vagy 3 olyan áruház,
amiről sosem hallottam :) Szóval gyakorlatilag mindenféle szolgáltatás
elérhető, amire az embernek szüksége van, de emellett egy nyugodt kisváros,
nagyon kellemes hangulattal, úgyhogy jelenleg nekem abszolút megfelel. Ha meg
pörgésre vágyik az ember, vonattal 50 perc alatt ott van Dublinban, szóval ez
sem akadály.
 |
| Egy tipikus Tullamore-i bár |
A séta közben véletlen összefutottunk Tommal, aki a Youth
Centre gondnoka és már ismerte Rutot, mivel ő két héttel előttem érkezett
(nekem még akkor szakdolgozatot kellett védenem az egyetemen), aki azonnal meg is hívott magához minket másnap ebédre, illetve egy kis túrára a
Boora nemzeti parkba, ami egy tőzegláp-szerűség, ahol van egy csomó szabadtéri
szobor is, elég érdekes egy hely. Emellett Tom megemlítette, hogy ismer egy
magyart, aki a környéken él, és azonnal fel is hívta telefonon, majd a kezembe
nyomta, úgyhogy már magyar ismerős is van kint :)
 |
| A városi park |
A séta után visszamentünk a házba, ami szintén nagyon
tetszik, teljesen meg vagyok vele elégedve, egyedül a fürdőszoba kicsit fura,
egyrészt a klasszikus külön meleg és hideg vizes csap, aminek a
létjogosultságát még mindig nem értem. Miért jó az, hogy az egyik csapból
jéghideg, a másikból meg tűzforró víz folyik, meg tudja ezt nekem valaki
magyarázni? :) A másik dolog a zuhany. Ilyennel én most találkoztam először, van a
falon egy kis műanyag doboz, amin be lehet állítani, hogy mennyire legyen
meleg, illetve hideg a víz, és van rajta egy darab gomb, amivel megnyitod a
zuhanyt, illetve elzárod. Ez így elméletben jól hangzik, csak sajnos a gyakorlatban
nem ritka, hogy egyik pillanatban még jó a víz, majd kb. 3 mp alatt jéghideg
lesz, aztán ugyanennyi idő múlva tűzforró… De ez legyen a legnagyobb problémám
:)
 |
| Egy tipikus városszéli ház |
 |
| A főutca |
 |
| Írországban a legtöbb dolog nemcsak angolul, de írül is ki van írva |
Este még gyorsan elmentünk sörözni egy kicsit egy helyi
pubba, ami nagyon feelinges volt, a 4.40 eurós sör már kevésbé... tudom én, hogy
itt kicsit más árkategóriával dolgoznak, és hogy nem szabad átszámolni az
árakat, csak hát azért mégsem ehhez szoktam :) Itt jegyezném meg, hogy kb. este
11-kor indultunk el otthonról, és ekkor még kicsit világos volt, amit én
személy szerint imádok, és még mindig örömmel konstatálom minden este, hogy itt
ilyen későn sötétedik :)
 |
| Az első írországi söröm helyszíne :) |
Kb. hajnal 1-kor már el is indultunk haza, s ezzel véget is ért az első napom Írországban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése